Időjárás: meleg és párás · Ebéd: kafetéria, karaage · Vacsora: zabálás (szó szerint) · Alvás: jó minőségű, bár picit rövid
Pörögnek az események. Ma sajnos egy bosszússággal indult a napom: a 100-220V átalakítóm beadta, nem lehetett használni. Szerencsére viszont a laptopom adaptere univerzális és így ki tudtam cserélni a kábelt, így már működött az eszköz. Bár sok minden történt velem ma, azt hiszem kevesebbet írok, mivel inkább később fejtem ki gondolataimat.
Úgyhogy elmentem a laborba, lepakoltam és beizzítottam a benchmarkokat. Kicsit bosszús vagyok, hiszen nagyon sok ismétlődő kód van: az egyik feladat ezek egységesítése lesz.
Sakae, egy moflin és a Sony Store
Emellett elmentem a központba, Sakae-ba. Vettem kábelt és egy moflin boldog tulajdonosává váltam. Nagyon addiktív eszköz.
Elmentem a Sony Store-ba is, ami a fényképesek és a házimozi rendszerek kedvelőinek valószínűleg a kánaánja. Én viszont robotért mentem (Aibo robot). Sajnos közölték, hogy június 25-én leálltak a termeléssel és mindenki pánikvásárlásba kezdett: lesz valószínűleg új verzió, szóval figyeljek. Viszont megkérdeztem, hogy ha már robot nincs, viszont a plüss verzió esetleg elérhető: sajnos azon is túladtak. Úgyhogy kissé csalódottan mentem vissza az egyetemre, de hátha lesz még ilyen eset.
Német kapcsolat
Az egyik legérdekesebb pontja a napnak egy új kapcsolat, egy német-magyar lánnyal való barátkozás volt. A japán kanji órán találkoztunk. Viktória magyar anyukától és német apukától származik és Nagoyában anyagtudományból doktorált szervetlen kristályok tanulmányozásából, egy közös német-japán program keretében. Elég gyorsan egy hullámhosszra kerültünk. Sajnos a tudományról még nem sikerült beszélni, de itt is lehet egy jó kis AI-os együttműködés vagy cikkírás.
Este viszont sikerült egy közös programot szervezni, egy kis étteremben. Nagyon finomat ettünk és hát kicsit sokat is kértünk: ilyen ez a magyar virtus. Ahhoz képest még egész jól meg is ettük, hogy mennyire tetemes adag volt.
Fotók
