Időjárás: borongós · Ebéd: curry udon tonkatsuval (nyami) · Vacsora: — · Alvás: rendben, bár rájöttem, hogy nagyon fáradt vagyok
Kicsit későn keltem fel. Rájöttem, hogy a hónapok fáradtsága ért most utol. Mostanában nehezen kelek, és még bírtam volna aludni. Így röviden mentem egy sétát, majd visszaaludtam.
Ebédelni viszont elmentem, most egy curry udont enni. Jelenthetem: a tegnap látott „színdarabosok” még mindig a helyszínen gyakoroltak. Ahogy mentem a Wakashachiyába, tovább gyakoroltak. Esküszöm, egyszer már megkérdezem, mi ez.
Kisebb napi nüanszok
Sokszor már azért sem írok sokat, mert úgy érzem, aránylag jól beilleszkedtem. Igazából nagyon sok olyan apró mozzanat van itt, ami jó, és egyébként aránylag olcsón kényelmessé teszi az életemet — vagy Magyarországról nézve kicsit szokatlan.
Furcsa témába vágok: a vécétisztításba. Magyarországon ismerjük: hipó, súrolás, kefe. Itt is vannak ilyen szerek, de én úgy döntöttem, kipróbálom a poros vécétisztítót. Tasakokban kell elképzelni egy jó erős vegyszert, ami szépen habzik, mint valami Stephen King-féle apokalipszis-verzióban. Esküszöm, amikor beleöntöttem a tasakot, épp azon gondolkodtam, mikor szökik ez ki, hogy apokalipszist okozzon, és beterítse az egész földet ezzel a vegyszerrel. Szerencsére ez nem történt meg, csak a fehér hab maradt a vécémben. Állítólag jó tiszta és egészen illatos lesz tőle — fél óra a hatásideje, majd kiderül.
Mit szoktam minden este venni? Nem sokat. Ásványvizet, oolong teát és egy gyümölcsös teát, ami inkább szörp. Gyakorlatilag naponta 500 jent hagyok a boltban, sokkal többet nem. Kivétel persze, amikor mosószert vagy valami hasonlót veszek.
Este a parkban
Úgy döntöttem, este teszek egy újabb kört a parkban — most esti sétaként. Meg kell mondjam, ez ugyanaz a nyugodt park, mint délután, és ugyanúgy biztonságban éreztem magam. Lényegében körbejártam a parkot, hogy megkeressem az új helyet, ahol enni fogok.
A Food Factoryban ettem. Nem rossz hely, egészen finom az étel — most egy pizzát ettem. Már megkívántam a forró tésztaételt; jó, persze, az udon is forró, de értitek. Most egy kicsit európaias ízeket akartam.
A park lenyűgöző éjszaka. Visszafelé a MaxValue-ba gyakorlatilag tettem egy kört. Nem akarok sokat beszélni arról, milyen a park, mit láttam, mit hallottam (bár igazából mit nem hallottam): most zen-tapasztalatként álljanak itt a fotók a Tsuruma kertről!
Fotók
